Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Kerekes József

2000. augusztus 25.

Megalakult a Házsongárd Alapítvány. Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet tanárnő lelkes és fáradságot nem ismerő munkája meghozta az eredményt: a gr. Béldi- és br. Jósika-kripták megmaradnak az utókornak, az új fedelek megvédik a csapadéktól. Az erdélyi történelmi egyházak együttműködtek az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel. /Kerekes József: Tiszteljük az ősöket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2001. május 8.

Ápr. 28-29-én tartották a hegyközi Micskén, a Timotheus Házban a Diakóniai szolgálat és az állam szociális felelőssége egy változó társadalomban című konferenciát, amely folytatása volt a januári tanácskozásnak. Kerekes József, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ igazgatója, diakóniai szakelőadót kiemelte, hogy a holland Christen-Unie Református Pártszövetség segítsége nélkül nem lett volna ez a rendezvény. A diakóniai, azaz a sok esetben fizikai törődéssel párosuló lelki gondozás elsősorban nem az anyagiak kérdése, hanem a lelkületé, hangzott el a konferencián. Az egyház megpróbálja felkeresni és segíteni azokat az embereket, akik az elmúlt éveknek, a társadalmi átalakulásoknak a vesztesei voltak, a perifériára sodródtak. Gergely Annamária az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány tevékenységét mutatta be. Kerekes József figyelmeztetett, hogy Romániában általánosságban nem rendezett a diakóniai jellegű központok státusa, gondot jelent az intézmények fenntartása. Két további egyházkerületi intézményvezető, Varga Eliz és Tornai Melinda bemutatták a Nagyváradon működő szociális napközit, valamint a nagyszalontai Péter Iskolát. Mindkét intézmény hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozik. Az ilyen értekezletek a kapcsolatfelvételt is szolgálják. /Nagyálmos Ildikó: Önzetlenül Isten és a rászorulók szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2002. december 30.

Karácsony másodnapján Tőkés László püspök Kerekes József egyházkerületi missziói előadó kíséretében látogatást tett Nagyváradon a Gutenberg utcai hajléktalanszállóban. Ferencz István, az intézmény igazgatója elmondta, hogy jelenleg átlag 40 hajléktalan talál helyet, tisztálkodási és pihenési lehetőséget. Arányaiban kétszer annyi a magyart otthontalanok száma a lakosság arányaihoz képest. /Sándor Lajos: Nem vala néki helye... = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 30./

2003. szeptember 11.

Az erdélyi magyar történelmi családok nemrég tartott gernyeszegi találkozóján az egyik előadás címe így szólt: A magyar nemesség elmúlt másfél évtizede. A lap munkatársa megkérdezett néhány résztvevőt, milyen erkölcsi és anyagi rehabilitációt hozott az 1989-es fordulat óta eltelt időszak az 1949-ben teljes vagyonvesztéssel sújtott történelmi rétegnek, a kényszerlakhelyre hurcolt birtokos nemességnek, illetve leszármazottaiknak? Bethlen Anikó (Marosvásárhely) szerint családja esetében (is) csak fordulatról lehet beszélni, ugyanis nem nevezhető igazi rendszerváltozásnak a szó komoly értelmében, ami Romániában történt 1989 óta. Folyik a jól ismert porhintés Nyugat felé a hatalom részéről. Két súlyos megalázás érte a történelmi elitet: az egyik a teljes vagyonelkobzás és az azzal járó hátrányos megkülönböztetés volt évtizedeken át. A másik ma zajlik: végignézhetik, miként gazdagodnak egykori kifosztóik vagy azok hozzátartozói. Kerekes József (Kolozsvár) szerint egyes megemlékezéseken a leszármazottak jelen lehetnek, ez a változás. Klebelsberg Éva (Budapest): Magyarországon az arisztokráciával szemben megnyilvánuló ellenséges magatartás szépen kibontakozott a tavalyi választások óta. Ilyen felemás helyzetben a leszármazottak nem hajlandók politikai, közéleti szerepet vállalni. Tisza Kálmán (Marosvásárhely): 1949-ben egy tollvonással és tíz perc alatt elintézték ingó és ingatlan vagyonok elkobzását, a fordulat után másfél évtizednyi idő sem volt elég a vagyontöredék, a morzsák visszaszolgáltatására. A bírósági úton visszaszerzett kastélyok vagy udvarházak java része gyatra állapotban van. 1989 után egyetlen kormány vagy politikai párt sem ítélte el a 83/1949-es kitelepítési rendeletet. Ugron Ferenc (Marosvásárhely):. Sajnos a polgári oldal sem érzi igazán, mit jelentett a történelmi Magyarország és benne a történelmi családok szerepe. /Komoróczy György: Részt vehetünk évfordulókon, megemlékezéseken. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 11./

2005. december 23.

Harmadik alkalommal nyújtott otthont Nagybányán a Teleki Magyar Ház olyan kiállításnak, amely egy alkotótábor termését tárja a művészetbarátok elé. Először láthattak vendégül egy olyan festőtábor alkotásait, amely szellemiségében tudatosan is a tágabb értelemben vett „nagybányaiság” továbbéltetését tűzte ki célul, amely itt a közelben, Felsőbányán hozza meg évről-évre a maga termését, s ráadásul 2005-ben tizedik alkalommal fogadta a hazai és határon túli alkotókat. /Kerekes József: Tárlatmegnyitó: a természet dicsérete. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), dec. 23./

2008. október 3.

Nagyarányú építkezési munkálatok zajlanak a várad-rogériuszi református gyülekezetben, elkezdődött a gyülekezeti ház felépítése. A nagyváradi reformátusok az 1990-es évek elején elhatározták, hogy templomot építenek a város egyik legnagyobb lakónegyedében, Rogériuszon. A templom építését 1996-ban kezdték el, és 2000-ben felszentelték, a különálló torony pedig 2005-ben készült el. Kerekes József lelkész elmondta, jelenleg 2300, egyházfenntartói járulékot fizető hívük van, de becslése szerint még legalább ezer református lehet a negyedben. /Fried Noémi Lujza: Valós és lelki építkezés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 3./

2010. április 5.

Kevés nagyszombat van az életünkben
Nagyvárad – Nagyszombat délutánján ünnepi istentiszteletet tartottak a nagyvárad-rogériuszi református templomban. Igét hirdetett Csűry István, a KREK püspöke, közreműködött egy hollandiai férfi vendégkórus.
A nagyvárad-rogériuszi reformátustemplomban nagyszombat délutánján lezajlott ünnepi istentiszteletet a holland Overijssels Byzantijs Mannenkor férfikórus szolgálata foglata keretbe. Az ünneplő gyülekezetet Kerekes József lelkipásztor köszöntötte, majd az énekkar első fellépését követően Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke hirdette Isten megtartó igéjét Lukács evangéliuma 23. részének 46-tól 48-ig terjedő versei alapján. Szószéki beszédében arra hívta fel a jelenlevők figyelmét: nagyszombatról szinte semmit sem írnak a Szentírásban. Csendes, illedelmes hallgatás jellemzi, amikor mindenki a saját érzéseivel, gondolataival foglalkozik. Valami azonban mégis hiányzik: ritkán jut eszünkbe, hogy Krisztus milyen örök ajándékot adott nekünk. Inkább arra koncentrálunk, hogy miként teljesíthetjünk a kivánságlistánkat, ahelyett, hogy a kétezer évvel ezelőtti történések közé helyeznénk önmagunkat.
Elcsendesülés lehetősége
“Kevés nagyszombat az életünkben”, figyelmeztetett az egyházfő. Ez egy olyan nap kellene legyen az életünkben, amikor valóban megnyugszunk, elcsendesedünk, számba vesszük az eseményeket és hálát adunk Istennek azért, amit tett értünk. “Nem lehet úgy létezni, hogy kizárjuk Krisztust az életünkből: minden tőle indul el és őhozzá érkezik”, hangsúlyozta. Legyen ez a nap az elcsendesülés lehetősége, az Isten előtti megállás alázatos pillanata. Nem a mellünket kell tehát ilyenkor verni, hanem bűnbánatot kell tartani és rádöbbeni arra, hogy mi tesz értünk a mi Istenünk, aki azt éreztette nagyszombaton: nincs ugyan köztünk, de nincs olyan távol, hogy ne érkezne meg, tanácsolta a püspök.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

2010. augusztus 30.

Presbiterek találkozója Váradon
Bihar megye – A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiter Szövetsége Nagyváradon tartotta két napos nyári konferenciáját. A Tiszántúli Egyházkerület presbiterei is részt vettek a találkozón.
Az elmúlt hétvégén jeles egyházi esemény helyszíne volt a Nagyvárad-Rogériuszi Egyházközség temploma. Itt került megrendezésre ugyanis a Királyhágómelléki, valamint a Tiszántúli Református Egyházkerület presbiteri szövetségeinek közös konferenciája. A két egyházkerület presbiterei a két napos konferencián többek között olyan erdélyi fejedelmekről hallgathattak előadásokat, akik a magyar református egyházat szolgálták és ilyen értelemben egyházhoz való hűségük példaértékű lehet az utókor számára. Miután az érkezettek elfoglalták szálláshelyeiket az Arany János Kollégiumban, megkezdődhetett a találkozó hivatalos része a nagyvárad-rogériuszi templomban. Csűry István püspök ünnepi köszöntője elején a presbitérium közösségének fontos szerepére hívta fel a figyelmet. Elmondta: sokszor a presbiterektől jövő példaadás hat a legjobban az ifjakra és a gyülekezetre. Röviden ismertette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KRE) történetét, mely a trianoni békediktátumig a Tiszántúli Református Egyházkerülettel (TRE) alkotott egységet. Trianon után a királyhágómellékiek lelkületét az határozta meg, hogy sem az anyaországi, sem az erdélyi egyházkerülethez nem tartoztak. Az árva gyermekhez hasonlóan az egyházkerület fiatal, kicsi és tapasztalatlan volt. Hosszú évek során sikerült ezt az állapotot elfogadni. Míg Debrecenben vagy Kolozsváron a református egyház mellett jól kiépült intézményháló áll, addig Váradon nem mondható el ugyanez. Éppen ezért a jövő az építkezésről fog szólni a Királyhágómelléken. Csűry István kifejtette: a rendszerváltás óta sikerült református óvodákat, iskolákat kialakítani. Az egyházkerület három középiskolát is működtet, az innen kikerülő diákoknak pedig továbbtanulási lehetőségként ott van a Partiumi Keresztény Egyetem. A jövőben az egészségügyi misszióra fekteti a hangsúlyt az egyházkerület. Jelenleg önvédelemnek számít egy keresztény magyar kórház és biztosító rendszer kialakítása. Végül Csűry István elmondta: „Szükség van a presbiterek munkájára is ahhoz, hogy mindezek a tervek megvalósuljanak és az álmok ne csak álmok maradjanak. Szükség van arra, hogy a presbiterek az összefogásra és az álmok megvalósítására bátorítsák a lelkipásztorokat”. „Szükség van ránk”
A KRE püspökének beszéde után Derencsényi István, a Tiszántúli Egyházkerület főjegyzője vette át a szót, aki átadta Bölcskei Gusztáv püspök üdvözletét a jelenlévőknek. Elmondta, hogy amikor látta a Presbiteri Konferencia témáját arra gondolt, hogy milyen jó, hogy voltak olyan bölcsek az erdélyi fejedelmek között, akik a református egyházat szolgálták. Ezzel az egész magyarság javát mozdították előre. Vajon hogy alakult volna a magyarság története, ha nem lettek volna ilyen bölcsek? – tette fel a kérdést a főjegyző. Hozzátette: „Az egyház mára megkopott, megszürkült és tele van pozícióharcokkal. Becsüljük meg az egyházat, egymást, magunkat és elhivatásunkat ezekben az egyházat megpróbáló időkben. Tartsuk meg hitünket, mert minden hiányosságunk ellenére a világnak még mindig szüksége van ránk”.
Felemelt kezekkel…
A nyitó áhítatot Kerekes József nagyvárad-rogériuszi lelkipásztor tartotta Mózes 2. könyve 17. fejezetének néhány igeszakasza alapján. Izrael népe a pusztai vándorlás során sokszor a zúgolódás, a civakodás hangjait hallatta. A felolvasott igeszakaszokban az ivóvíz hiánya miatt zúgolódott a kiválasztott nép. Kerekes József rámutatott: minden hiány az Isten-hiányból ered. A vándorlás a próbatétel idejét hozza el a kiválasztott nép számára, amikor is a személyes küzdelem elkerülhetetlen Izráel fiai számára. „Az amálekiták ellen vívott harcban Mózes felemelt kezekkel harcol, mert Izráel csak így győzhet. Bár övék a harc, de egyedül Istené a győzelem. Az anyaszentegyház küzdelme is ehhez hasonlatos kell legyen. A feltárt kezek politikáját kell hirdetni, csak így lehet az igazságért küzdeni” – fogalmazott a lelkipásztor. Az áhítat után sor került a konferencia hivatalos megnyitására és az első előadásra, mely Bocskai István fejedelemről szólt.
Mészáros Tímea
erdon.ro

2011. október 2.

Hende Csaba volt az Aradi Magyar Napok megnyitójának ünnepi meghívottja
Hende Csaba honvédelmi miniszter volt az ünnepi meghívottja az Aradi Magyar Napoknak, amely vasárnap vette kezdetét a vértanúk emlékére rendezett idei rendezvénysorozat keretében. A belvárosi református templomban tartott nyitó istentiszteleten Kerekes József nagyváradi rogériuszi református lelkész hirdetett igét. Baracsi Levente aradi lelkész köszöntötte a vendégeket, így a magyar honvédelmi minisztert, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, Sándor Mátyás bukaresti magyar katonai attasét. A Nyugati Jelen című aradi lap internetes honlapján beszámolt arról, hogy az évfordulós ünnepségsorozatot megnyitó beszédében Bognár Levente alpolgármester felelevenítette a tizenhárom aradi vértanú emlékét. „E felemelő pillanatokban értékeinket is felmutathatjuk, ezek adják a lelkierőt ahhoz a harchoz, melyet majd egy évszázada folytatunk megmaradásunkért” – mondta a tisztségviselő. Hende Csaba beszédében hangsúlyozta: mi, magyarok, bárhol is élünk, mind összetartozunk. A vértanúkra utalva kifejtette: áldozatuk ugyan drámai, megrázó és tragikus volt, de nem értelmetlen, mert az ügy, amiért vállalták az életveszélyt és a halált, végül győzött. Mindig voltak ugyanis olyanok – folytatta gondolatmenetét -, akik nyomukba léptek, és hűek maradtak az eszméhez. Így fogalmazott: a jövőnk nem a múltunkból lesz, hanem belőlünk, ha meg is csináljuk azt, amit elterveztünk. A miniszter megállapította: az Európai Unió lehetővé teszi az együttműködést, a közös cselekvést. Hosszú ideig a határokon átnyúló utak nem vezettek sehova – tette hozzá -, most azonban eljött az idő a változtatásra, sőt a változások közepette vagyunk. Újra kell szőni a kapcsolatokat – mondta Hende Csaba. A mi nemzedékünknek jutott az a feladat – hangsúlyozta -, hogy kiegyenesítsük azt, amit a történelem összekuszált. Király András romániai oktatási államtitkár felelevenítette az Aradi Magyar Napok történetét. Az első ilyen rendezvénysorozatot 1999-ben, a vértanúk kivégzésének 150. évfordulójára tartották, mert úgy érezték: Arad magyarságának joga is, kötelessége is megemlékezni október 6-ról. A nap egyik érdekes színfoltja volt Göncz József és Bognár Béla Szép Arad vármegyénk. Frumosul nostru judet Arad. Unser schönes Komitat Arad című, háromnyelvű könyvének bemutatása. A két soproni szerző a régi Aradot ábrázoló számos képeslapot talált, amelyeken ma már nem látható helyeket is megörökítettek. De nemcsak Arad, hanem a környék, Borosjenő, Lippa, Apatelek, Berzava, Pécska, Csermő, Tornya, Vinga és sok más helység is szerepel néhány képeslappal a nagyszerű kivitelezésben megjelent kötetben.
MTI
Erdély.ma

2011. október 3.

Az Aradi Magyar Napok megnyitója
Kiegyenesíteni, amit a történelem összekuszált
Jeles vendégek és számos – nem csak református – érdeklődő jelenlétében zajlott ma délelőtt az arad-belvárosi református templomban, október 6. előestéjén az Aradi Magyar Napok ünnepélyes megnyitója.
Az istentiszteleten igét hirdetett Kerekes József nagyvárad-rogériuszi lelkipásztor, majd Baracsi Levente aradi lelkész köszöntötte a vendégeket: dr. Hende Csaba magyar honvédelmi minisztert, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet, Szilágyi Mátyás kolozsvári magyar főkonzult, Sándor Mátyás bukaresti magyar katonai attasét, a bemutatásra kerülő könyv két szerzőjét, Göncz Józsefet és Bognár Bélát, valamint az aradi Király András oktatási államtitkárt, Horváth Levente alprefektust, Faragó Péter parlamenti képviselőt, Bognár Levente aradi alpolgármestert, az RMDSZ Arad megyei elnökét.
Megnyitó beszédében Bognár Levente az Aradi Magyar Napok kapcsán a 13 vértanúra utalt, akikre a napokban emlékezünk, s e felemelő pillanatokban értékeinket is felmutathatjuk. Ezek adják a lelkierőt ahhoz a harchoz, hangsúlyozta, amelyek majd egy évszázada folytatunk megmaradásunkért.
Dr. Hende Csaba a saját mappáján és az asztalon elhelyezett virágvázán lévő magyar címer látványából kiindulva fogalmazta meg, hogy mi, magyarok, bárhol is élnénk, mind összetartozunk. A vértanúkra utalva kifejtette: áldozatuk ugyan drámai, megrázó és tragikus volt, de nem értelmetlen, mert az ügy, amiért vállalták az életveszélyt és a halált, végül győzött, mert mindig voltak, akik nyomukba léptek, és hűek maradtak az eszméhez. A bemutatandó könyvről (amelyhez ő írt előszót) elmondta: képeslapokból rögzíti a mi Aradunkat, pompás épületeket és tisztességes kunyhókat, azt a munkát, amely a várost, az együtt élő nemzetek munkájával, felvirágoztatta. Végül kiemelte: a jövőnk nem a múltunkból lesz, hanem belőlünk, ha meg is csináljuk azt, amit elterveztünk. Az EU lehetővé teszi az együttműködést, a közös cselekvést, ami mindannyiunk közös érdeke. Hosszú ideig a határokon átnyúló utak nem vezettek sehova, most eljött az idő a változtatásra, sőt a változások közepette vagyunk. Újra kell szőni a kapcsolatokat, mondta, és nagyra értékelte e törekvésben az aradi polgármester, a megyei tanács, a román kormány erőfeszítéseit. A mi nemzedékünknek jutott az a feladat, mondta befejezésként, hogy kiegyenesítsük azt, amit a történelem összekuszált.
Ujj János történész az Arad vármegyénk. Frumosul nostru judeţ Arad. Unser schönes Komitat Arad c. háromnyelvű könyvről beszélt, amelynek szövegét ő fordította román nyelvre. A két soproni szerző egykori képeslapokból összeállított munkájában, vallotta be, több, általa eddig ismeretlen, a régi Aradot ábrázoló képeslapot talált, amelyeket olyan helyeket is megörökítettek, amelyek ma már nem láthatók. De nemcsak Arad, hanem a környék, Borosjenő, Lippa, Apatelek, Berzava, Pécska, Csermő, Tornya, Vinga és sok más helység is szerepel néhány képeslappal a nagyszerű kivitelezésben megjelent kötetben.
A két szerző a kötet keletkezéstörténetéről szólt. Bognár Béla negyven éve gyűjti a képeslapokat, s pár éve arra gondolt: a ritkaságokat másokkal is meg kellene ismertetni. Ebben talált partnerre Göncz Józsefben, így születtek meg az első kötetek, a Biharországról és Krassó-Szörényről szólók. A harmadikat Aradnak szentelték, a negyedik a temesvári lesz.
Baracsiné Dávid Zsuzsa aradi tiszteletes a magyarországi vendégeknek és Ujj Jánosnak az esemény tiszteletére emlékérmet nyújtott át, amelynek egyik oldalán a református templom látható, a másik oldalán egy ószövetségi idézet van: Mindeddig megsegített minket az Úr.
A rendezvény szónokainak sorát Király András zárta. Felelevenítette az Aradi Magyar Napok kezdetének történetét – 1999, a vértanúk kivégzése 150. évfordulójára rendezték az elsőt, mert úgy érezték: Arad magyarságának joga is, kötelessége is megemlékezni október 6-ról. Az első rendezvény egybeesett a Szabadság-szobor kiszabadításával. A szónok az istentiszteleti igehirdető és a honvédelmi miniszter egy-egy gondolatához kapcsolódva kifejtette: sokszor az érzelem diktálta, mit kell tenni, s azt az értelem erejével valósították meg. Végül Leiningen tábornokot idézve (a fények lassan kihunynak, csak a csillagok fénye marad), így fejezte be: ezek a csillagok vezéreljenek bennünket az értelem és az érzelem útján.
A Himnusz eléneklése után a szerzők dedikálták könyvüket, a Jelen Házban pedig állófogadásra került sor. 
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)

2012. június 3.

Helytörténeti kiállítás a rogériuszi templomban
Egykor volt váradi nagyjaink, egykor volt nyughelyei címmel nyitottak meg helytörténeti fotókiállítást a rogériuszi templom előcsarnokában.
A vasárnapi tizenegy órás istentisztelet követően helytörténeti kiállítás nyílt Egykor volt váradi nagyjaink, egykor volt nyughelyei címmel. A fotók Kordics Imre gyűjtéséből származnak. Az eseményen a kiállítás fővédnöke, Cseke Attila polgármester jelölt köszöntötte a jelenlevőket. Elmondta, hogy váradi nagyjaink, építészek, orvosok, jogászok mindannyian mintát, példaképet hagytak hátra a jövő nemzedéknek. „A neves személyiségek olyan Nagyváradot hagytak ránk, ami Partium és Erdély motorja volt. A kiállítás üzenete pedig az, hogy azt az örökséget, amit ránk hagytak, vissza kell állítani, hogy a város újra motorja legyen Erdélynek”-mondta.
Neves személyek
A köszöntést követően Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság elnöke ismertette a kiállítás anyagát. Előszőr az Olaszi temetőről beszélt, amelynek mára nyoma veszett. Elmondta, hogy a temető történelmünk egy darabja, bizonyíték arra, hogy itt voltunk. Hozzátette, hogy napjainkban sajnos tudatos rombolás áldozatai ezek a sírhelyek, amelyek őseink nyughelyei. A továbbiakban azokról a jeles személyekről beszélt, akiket a kiállítás bemutat. Többek között idősebb és ifjabb Rimanóczy Kálmán építészek, Ritoók Zsigmond jogász, Rómer Flóris a régészet és a műemlékvédelem megteremtőjének, Bunyitai Vince püspök, Sztaroveszky Károly orvos és Iványi Ödön újságíró életrajzi adatait és munkásságát mutatta be Dukrét Géza. Kerekes József református lelkipásztor végezetül hozzátette, hogy fontosak az ilyen kiállítások, mivel ha az emberek hallották is jeles őseink neveit, nagy részük nem tudja pontosan mit is köszönhetünk nekik.
Nagy Noémi. Erdon.ro

2013. február 14.

Egy "másik" RMDSZ- gyűlés – ahol a másságot elfogadják
Február 12-én, kedden este a marosvásárhelyi RMDSZ-t átszervező bizottság által meghirdetett közgyűléssel egy időben Egy valós marosvásárhelyi RMDSZ-es érdekképviseletért név alatt másik közgyűlésre is sor került az Eminescu utcai Bocskai-teremben, amelynek végén elnökjelöltet, alelnökjelölteket és küldöttjelölteket választottak a marosvásárhelyi, illetve megyei szervezetekbe. "Nincs nálunk RMDSZ-pecsét, aláírási jog, de részt akarunk venni e reformfolyamatban, amely által megújulhat az RMDSZ szervezet. Kérjük, a regisztrációt ne zárják le, ha elnököt választanak, az legyen csupán jelölt, mi is ezt tesszük" – jelentette ki a szervezők nevében dr. Vass Levente. Akkor még nem tudták: a marosvásárhelyi szervezet élére teljes jogkörrel elnökké választották Peti András jogászt.
Igaz, hogy február van, de a márciusi fiatalok lelkesedésére emlékeztetett a kedd esti "másik" RMDSZ-gyűlés. Ennyi fiatalt rég nem láthattunk a szövetség politikai rendezvényén, de a Bocskai-teremben ott voltak a körzetek képviselői is, régi RMDSZ-motorosok. A gyűlés napirendi pontjait – helyzetjelentés, hozzászólások, a városi szervezet elnök- és elnökségitag-jelöltjeinek megválasztása, a megyei tisztújító közgyűlésre az 51 küldöttjelölt megválasztása – felváltva dr. Kovács István és dr. Vass Levente orvosok vezették. Dr. Kovács István elsőként tért ki a marosvásárhelyi RMDSZ regisztrációval kapcsolatos helyzetének ismertetésére, irányította az ehhez kapcsolódó hozzászólásokat, majd dr. Vass Levente szólalt fel. "A marosvásárhelyi RMDSZ újraszervezésével mind SZKT-, mind TKT-tagként egyetértettem, azonban a módjával, ahogy ezt megszervezték, nem. Január 24-én kör e-mailt kaptunk Brassai Zsombor ügyvezető elnöktől, az átszervező bizottság elnökétől, hogy február végéig zajlik a regisztrációjuk azoknak a tagoknak, akik szavazati joggal fognak rendelkezni a megszervezendő közgyűléseken. Március 5-e volt a határidő a városi elnök megválasztására, ezt a TKT január 25-én határozta el. Ha az RMDSZ nyitottan, minél több tagot megszólítva várja vissza regisztrálni tagjait, akkor nem természetes, hogy az első hét után, amikor bejelentkezett 105 ember az 56.000 marosvásárhelyi magyarból, a második héten, csütörtökön ad hoc döntést hozzanak, és bejelentsék, hogy február 8-án, péntek reggeltől nem lehet regisztrálni, február 12-én este pedig megszervezik az elnökválasztást 305 regisztrált taggal egy olyan városban, ahol 56.000 magyar van, és 23.000-en szavaztak az RMDSZ-re a december 9-i választásokon. Azért háborodtunk fel, mert útközben változtatták meg a szabályokat, a ki nem mondott szabályokról – hogy mikor zárul le a regisztráció, mikor van az elnökválasztás dátuma – nem volt TKT- döntés. Nem lehet útközben, önkényes módon, köztudott kritériumok nélkül változtatni a szabályokon. Mi 48 óra alatt több mint 600 regisztrációt hajtottunk végre" – jelentette ki Vass Levente.
Nem veszekedésre van szükség az RMDSZ-ben
Több, meglehetősen indulatos hozzászólás is elhangzott, főként körzeti elnökök, alelnökök részéről. A 7-es körzetből Marika néni rótta fel a megyei RMDSZ-politikusoknak, hogy "fentről kiosztják az utasításokat, és azt várják, csússzunk térden előttük", pedig "megbíztunk bennük, abban, hogy nem ellenünk, hanem értünk tesznek, Kelemen Ata pedig fel sem veszi a telefont, ha hívom". Egy be nem mutatkozó úr – Levente bácsinak szólították – Brassai Zsombor ellen intézett kirohanást, őt téve felelőssé a vásárhelyi magyarság megosztásáért, ő az a lelkipásztor, "aki bort iszik és vizet prédikál". Az indulatokat Vass Levente csitította, hangsúlyozva, nem e régmúlt problémákkal kell foglalkozni, hanem a hogyan tovább kérdésre kell választ keresni. Klementisz János nyugalmazott tanár, a 3-as körzet volt elnöke azt kérte, ne kezeljék le azokat, akik szavazataikkal járultak hozzá, hogy e szövetség "nem áll, hanem él". Boros Gyula szerint a "mostani RMDSZ lába alól kicsúszott a talaj", Kerekes József szerint a magyarság elvándorlásának okain kell elgondolkodni, azon, hogy miért jöttek létre a magyar versenypártok. Meg is válaszolta: "nem jöttek volna létre, ha az RMDSZ- vezetők jól végzik a dolgukat". Molnár Tamás László szerint "ez az RMDSZ nem rólunk szól", Balogh József szerint a fiatalokat kell helyzetbe hozni, "támogatni kell az RMDSZ-t, de nem azt a politikát, amit a jelenlegi vezetői folytatnak". Ádám Valérián egyenesen azt javasolta, hogy az összegyűltek vonuljanak át a Deus Providebit terembe, ám javaslatát elvetették, Vass Levente szerint nem veszekedésre, hanem nyugalomra van most szükség.
Jelölteket választottak
A gyűlésen végül választásokra is sor került. Vass Levente hangsúlyozta, nem elnököt és elnökségi tagokat, illetve küldötteket, hanem jelölteket választanak, hiszen nincs náluk a pecsét és az aláírás joga. "Kérjük, a regisztrációt ne zárják le, ha elnököt választanak, az legyen csupán jelölt, mi is ezt tesszük" – jelentette ki. Elnökjelöltjüknek dr. Kovács Istvánt választották, elnökségitag-jelöltek lettek: Szász László ügyvéd, Benedek Ildikó és ifj. dr. Benedek István, illetve megválasztották a küldöttjelöltek egy részét is, a körzetek még jelölhetnek személyeket az elkövetkező napokban. Dr. Vass Levente nem vállalt jelöltséget semmilyen funkcióra, nem kívánva "célponttá válni". Időközben a gyűlésezők tudomására jutott, hogy Peti Andrást választották városi RMDSZ-elnökké, ezzel kapcsolatosan Vass Levente kifejtette: "Világosan látszik, a céljuk az volt ott, hogy elnököt válasszanak, nálunk a cél az volt, hogy a demokrácia szabályait betartva lehetőséget adjunk arra, hogy az elkövetkező 20 napon közösen folytassuk a regisztrációt, és együtt megszervezzük az elnökválasztásokat. Mi nem választottunk elnököt, mi elnökjelöltet választottunk, nem kívánunk semmilyen feltételt szabni, várjuk az RMDSZ vezetőségétől, hogy megkeressenek és azt mondják, számítanak a segítségünkre. Nyitottan, a teljes átláthatóságot biztosítva. Az etika és a szabályosság határát súrolja, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-átszervezési bizottság tagjaként, illetve vezetőjeként e választásokat Peti András és Brassai Zsombor szervezte. Úgy választottak elnököt, hogy aznap derült ki, ki az elnökjelölt és csapata. Ezek az emberek szervezték a gyűlést a Deusban, részt vettek rajta, elnökjelöltté vált az egyik közülük, megválasztott elnök lett ez az ember. Nem baj, ha Peti András lesz továbbra is az elnök, de úgy jó, ha a marosvásárhelyi magyarok hangja hallatszik, ha egy korrekt megméretkezés van az elnökjelöltek között, akiknek programjuk van. Úgy jó, ha programelv, vállalt felelősségek alapján döntik el, ki legyen a városi és megyei RMDSZ elnöke az elkövetkező négy évben". Vass Levente, aki az RMDSZ belső ellenzékének nyilvánította magát, közölte, március 5-ig folytatják a tagbejegyzést, és várják a városi szervezet megkeresését, március 29-ig a megyei szervezettől várnak hasonló lépéseket, ezt követően "elmondják a véleményüket". "Nincs szó pártütésről, mi továbbra is RMDSZ-ben gondolkodunk, egy demokratikus, átlátható módon politizáló szövetségben" – jelentette ki Vass Levente.
Antalfi Imola
Népújság (Marosvásárhely),

2014. január 28.

Életben tartani a magyar kultúrát
A magyar kultúra napjához (január 22.) legközelebb eső vasárnapon, vagyis tegnap délelőtt kulturális rendezvénnyel kapcsolták össze a délelőtti istentiszteletet a nagyvárad-rogériuszi református gyülekezetben.
Kerekes József, a gyülekezet parókus lelkésze az igehirdetés előtt röviden szólt arról, hogy a magyar közösség jövője csak akkor biztosított, ha kulturális értékeinket meg tudjuk tartani a jövő generációinak. A lelkipásztor köszöntötte az istentiszteletre, illetve a kulturális programra érkezett vendégeket, így többek között Bába Szilviát, a Budapesti Duna-palota kulturális felelősét, Derzsi Ákos könyvkiadót, Szűcs László és Gittai István irodalmárokat, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselőt. Az istentiszteleten elhangzó prédikációban a lelkész rámutatott a közösség fontosságára, a szeretet egybetartó erejére. Kedves, felemelő momentum volt egy keresztelő is, melyre az istentisztelet elején került sor, majd a gyülekezet lelkésze bemutatta a közösségnek a legifjabb tagot, a tegnap keresztelt Alexandra Zoét. A rogériuszi gyülekezet énekkarának szolgálata emelte az esemény színvonalát.
Az igehirdetés után következett a kulturális program. Elsőként Bába Szilvia mondta el köszöntőbeszédét. A magyarországi vendég örömét fejezte ki amiatt, hogy Nagyváradon beszélhet a magyar kultúra fontosságáról, hangsúlyozva, hogy a „kelet Párizsának” is nevezett Váradon milyen jelentős múltja van mind az irodalomnak, mind a többi művészeti ágnak. Azok a kulturális értékek, melyeket minden magyar ismer, legalábbis ismernie illik és kell is, hatalmas erővel tartják össze a nemzetet, s ez segít a megmaradásban mindenhol, ahol magyarok élnek.
A találkozón több kötetet is ismertettek. Derzsi Ákos könyvkiadó Murádin Jenő Udvardy Ignác című kötetéről beszélt. Udvardy Ignác (1877–1961) ugyanis egy olyan alakja a váradi művészetnek, akit méltatlanul felejtettek el az utóbbi időben, s ezt szeretnék jóvátenni azok, akik az életét bemutató kötetet most megjelentették. Szűcs László, a Várad folyóirat főszerkesztője a kortárs váradi irodalom legújabb kiadványaiból mutatott be párat. Tóth Ágnes gyermekverseinek gyűjteménye (Macskadombi versek), a pár hete elhunyt Kinde Annamária utolsó verskötete (Húzódhatsz közelebb), az ismert helytörténész, Péter I. Zoltán legújabb sikerkönyve, a monarchia korabeli váradi kávéházi életébe betekintést engedő Főúr, fizetek!, című tanulmánykötete, illetve Gittai István, Utu Rea című verseskönyve és a Csordultig lebegésselcímű rövidpróza-kötete került ismertetésre. Gittai István kis ízelítőként fel is olvasott műveiből a rendezvényen. A bemutatott köteteket a helyszínen meg lehetett vásárolni.
Reggeli Újság (Nagyvárad),

2014. március 24.

Répás Zsuzsanna a diktatúra Csíkfalván kísértő árnyáról
Nyárádmenti látogatása során Répás Zsuzsanna, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára nem hagyta szó nélkül a csíkfalvi közösséget ért sérelmet, amikor a községháza magyar feliratát kénytelenek voltak eltávolítani az épületről.
Az államtitkár vasárnapi Maros megyei látogatása során elismeréssel szólt az erdélyi református egyházakról, amelyek az évszázadok során a megmaradás erős bástyái voltak, vallott céljuk volt megtartani a magyar közösségeket. „Különösen igaz ez itt a Nyárádmentén, ahol erős ellenszélben, a többségi hatalom gáncsoskodása ellenére kell kitartani és jövőt tervezni, építeni" – mondta a politikus, aki szóba hozta a csíkfalvi községházáról levétetett magyar felirat kérdését is.
„A diktatúra ma már a múlté, árnya azonban ma is kísért itt Csíkfalván, ahol hatalmi fenyegetés késztetett a községháza magyar feliratának levételére. Joggal mondhatjuk, hogy a többségi hatalom türelmetlen, gyanakvóan fogad minden kezdeményezést, és ami mindnyájunknak leginkább fájó, hogy nem hagyja szabadon használni a számunkra legfontosabbakat: az anyanyelvünket, közösségi tulajdonunkat és nemzeti szimbólumainkat. A csíkfalvi községháza magyar feliratának ügye közös ügyünk, nemzeti ügy. Egyaránt fontos önöknek és nekünk, magyarországiaknak, így mindnyájunk felelőssége, hogy miként alakul sorsa" – fejtette ki Répás.
A nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár az összefogás szükségességét is hangsúlyozta: „A magyar kormány képviselőjeként ígérhetem, hogy Magyarország mindenkor és mindenben az erdélyi magyarság mellett áll, törekvéseiben támogatja, legyen szó magyar feliratról, zászlóról vagy önrendelkezésről. Mert csak együtt van esélyünk, csak így van jövője nemzetünknek.”
Répás Zsuzsanna vasárnap részt vett a csíkfalvi református missziói egyház gyülekezeti otthona imatermének felavatásán. Az új épület iránti igény 2006-ban fogalmazódott meg, azóta helyi forrásokból, pályázatokból, adományokból, hazai és magyarországi állami alapokból „épülgetett” az otthon.
Felső szintjébe tavaly költözött be a lelkészi család, az alsó szint most vált használhatóvá, itt kapott helyet a gyülekezet imaterme is. „Most vagyunk félúton a csúcs, a cél felé, és jó visszatekinteni a megtett útra. Most erősebbek vagyunk, mint amikor elindultunk” – fogalmazott Kerekes József csíkfalvi református lelkipásztor, hozzátéve: „mindig jó angyalnak lenni”.
Ünnepi felszólalásában Répás Zsuzsanna államtitkár elmondta: ha egy közösség épületet avat, annak erős üzenete van: azon a földön tervezi jövőjét, ott akar boldogulni, és megmaradni. Emlékeztetett, az elmúlt négy évben sokat épített együtt a magyarországi és erdélyi magyarság: iskolát, templomot, egyetemet és orvosi szolgálati lakást, de ami a legfontosabb, hogy közösséget épített – „minden korábban elválasztó adminisztratív határokat lebontó, közjogilag is egyesített, lélekben összeforrt nemzeti közösséget”.
Gligor Róbert László

2015. március 6.

Nem mondtak le Marosvásárhely „visszaszerzéséről"
Zárta sorait a marosvásárhelyi RMDSZ, és úgy tűnik, hogy sikerült megoldani a szervezetben régóta húzódó belső konfliktust. Ez megteremtheti a lehetőséget arra, hogy jövőre megpróbálják ismét „visszaszerezni” a várost – hangzott el a Kelemen Hunor résztvételével tartott lakossági fórumon.
Nemkívánatos kéthónapos folyamatnak tettünk pontot a végére, bebizonyítottuk, hogy a közösség érdekében félre tudunk tenni mindent – válaszolta a sajtó érdeklődésére Peti András, a marosvásárhelyi RMDSZ elnöke a csütörtök délutáni Területi Képviselők Tanácsának (TKT) ülése után. A Vass Levente nevével fémjelzett „belső ellenzék” három alelnöki tisztséget kap a városi szervezetben, illetve négy kongresszusi küldöttjük lesz. A hírt Vass Levente is megerősítette.
A marosvásárhelyi szervezeten belüli konfliktus a legutóbbi önkormányzati választásokig nyúlik vissza. Ismeretes, hogy az RMDSZ-nek 2012-ben sem sikerült elnyernie a polgármesteri tisztséget. A városi szervezetet időközben feloszlatták, majd újjáalakult, ekkor került az élére Peti András alpolgármester is. Csakhogy egy RMDSZ-es csoportosulás nem ismerte el az új szervezet legitimitását, és egy fajta belső ellenzékeként tevékenykedett tovább. A Vass Levente által vezetett csoportosulás legutóbb tisztségeket és kongresszusi helyeket kért a szervezettől, ám ezt Peti Andrásék egy darabig elutasították.
Évet értékelt Peti András
A TKT-ülést követően a Kultúrpalota kistermében lakossági fórumot tartottak, amelyre meghívták Kelemen Hunor szövetségi elnököt is. Az eseményen jelen voltak és szót kaptak a történelmi egyházak képviselői, a magyar iskolák vezetői, majd a civil szervezetek és a politika iránt érdeklődő civilek szóltak hozzá az elhangzottakhoz.
A média is hozzájárult ahhoz, hogy az egymással szemben álló felek kiegyezzenek – mondta a fórumon Peti András a helyi RMDSZ egy éves tevékenységét kiértékelő beszédében. A szervezet megújulása után két évvel az elnök úgy látja, hogy a vállalt kötelezettségeknek nagy mértékben sikerült eleget tenniük. Az eredmények között az utcanévtáblák és tanintézmények kétnyelvűsítését említette, az új magyar iskolát, illetve azt, hogy segítették a vállalkozókat a hiteltanácsadásban.
„A választások és aláírásgyűjtések alkalmával ismételten bebizonyosodott, hogy hitelünk töretlen, változatlanul élvezzük a marosvásárhelyi magyar választók támogatását” – fogalmazott Peti. A kudarcok között a városi szervezet elnöke azt emelte ki, hogy nem sikerül megszólítani a marosvásárhelyieket. Két évvel ezelőtt 18 ezer ember maradt melegvíz nélkül, a tiltakozó akción 37 személy vett részt, ahogy a nemrégiben meghirdetett fakivágásokkal kapcsolatos nyilvános vitán csupán egy személy jelent meg.
„A bizalom visszaszerzése a legfontosabb”
Ami a 90-es években volt, nem fog visszatérni – kezdte beszédét Kelemen Hunor. Az RMDSZ szövetségi elnöke azt hangsúlyozta, hogy az embereknek a politikába, a politikusokba vetett bizalmát vissza kell szerezni. Az nem baj, ha vannak viták, ha vannak nézeteltérések – hangsúlyozta, de a közösség bizalmának a visszaszerzése a legfontosabb. Nagy kihívásnak nevezte, hogy képes-e az RMDSZ úgy politizálni, hogy a közösség érezze, érte dolgozik a szövetség.
„2015-ben azt kell megérteni, hogy mi magunknak kell megváltoznunk, az alázatot kell visszahozni, a reális problémákra, közösségi kérdésekre kell hosszú távon jó megoldásokat találni” – mondta Kelemen, hozzátéve, hogy a jövőben esedékes parlamneti választásokon szükség van azokra, akik elfordultak, azokra is, akik úgy érzik, hogy a politikusok fordultak el tőlük. A szövetségi elnök szerint nagy tartalékai az RMDSZ-nek a városokban vannak, őket kell megszólítani, hogy eredményesek legyenek az önkormányzati választások.
Kelemen Marosvásárhelyen azt tekintené eredménynek, hogy a helyi magyarok közös erőfeszítéssel „visszaszerezzék a várost” és az RMDSZ erős frakciót létesítsen. Ehhez szerinte megfelelő jelölt kell, olyan személy, akiben a marosvásárhelyi magyarok, illetve a románok egy része is megbízik. A megyét is vissza kell szerezni – hangsúlyozta Kelemen.
A belső ellenzéki csoport akkor jött létre, amikor a két évvel ezelőtt az új városi szervezet alakuló ülésén csak azok vehettek részt, akik regisztráltak, illetve újból beiratkoztak az RMDSZ-be. Az a több mint hatszáz személy, akik nem értettek egyet ezzel, illetve újból iratkoztak volna, de már nem volt rá lehetőségük, az alakuló gyűléssel egy időben egy másik helyszínen gyűltek össze. Azoknak az embereknek jórésze nem iratkozott vissza az RMDSZ-be, de más pártba sem – hangzott el a csütörtök esti fórumon.
Bőven hangzottak el bírálatok
A hozzászólások sorát Papp Mária kezdte, aki 23 évig volt az RMDSZ helyi szervezetének egyik alapembere. Ő a megyei szervezet elnökét bírálta. Ezután Kovács István Dávid, a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szervezet vezetője, Nagy Géza, az RMDSZ egykori aktivistája, Barabás Miklós, a Kétnyelvű Marosvásárhely szervezet szóvivője kért szót. Barabás azzal minősítette az RMDSZ tevékenységét, hogy összesen négy darab kétnyelvű utcanévtáblát sikerült kihelyeznie, majd feltette a kérdést, mire van szükség ahhoz, hogy a városban a kétnyelvű utcanévtáblák ügye megoldódjon.
Kerekes József, Gál Éva, Csata Edit, Fülöp Levente Csaba, Koreck Mária követték egymást a hozzászólók sorában. Gál Éva azt hangsúlyozta, hogy „amilyen a jelölt, olyan a választás eredménye”, utalva arra a két évvel ezelőtti esetre, amikor az SZKT-ülésen őt és a csapatát tették felelőssé a marosvásárhelyi helyhatósági választási kudarcért. A fórum végén Brassai Zsombor válaszolt a kérdésekre, leginkább az őt ért vádakra. „Őszintén sajnálom, hogy kicsit elhamarkodottan, durván fogtunk hozzá az átszervezéshez” – fogalmazott. Peti András nem óhajott hozzászólni, majd Kelemen Hunor értékelte a hallottakat és válaszolt az elhangzott kérdésekre, gondolatokra. „Mindenkire szükség van. Andrásra is és Leventére is, a hátországra és a hálózatokra is, amelyekről Gál Éva beszélt, és amelyek két évvel ezelőtt megszűntek” – jelentette ki.
Antal Erika
maszol.ro

2015. március 6.

Visszaszereznék a vásárhelyi polgármesteri széket
Ülésezett Marosvásárhelyen az RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa, ahol döntés született arról is többek közt, hogy a Vass Levente-vezette belső ellenzék három alelnöki funkcióhoz jut a városi szervezetben és négy kongresszusi mandátumhoz.
A Kultúrpalota kistermében lakossági fórum követte csütörtök este a TKT-ülést, ahol Nagy István műsorvezető szólította sorra színpadra a hozzászólókat. Elsőként Peti András, Marosvásárhely alpolgármestere, az önkormányzat RMDSZ-frakciójának vezetője, a városi szervezet elnöke ismertette azt a tevékenységet, annak eredményeit és kudarcait, amit a szervezet elért az utóbbi egy esztendőben. Arra hívta fel a jelenlevők figyelmét, hogy az a füzetecske, amit mindenki kézhez kapott, mikor belépett a terembe, csapatának lelkes munkáját, hétköznapjainak eredményét tartalmazza, azt, hogy a vállalt kötelezettségeknek nagy mértékben sikerült eleget tennie. Ahogy a nyomtatványban olvasható: „A választások és aláírásgyűjtések alkalmával ismételten bebizonyosodott, hogy hitelünk töretlen, változatlanul élvezzük a marosvásárhelyi magyar választók támogatását”. Az eredménytelenségek témakörben Peti azt fájlalta a leginkább, hogy a város lakóit egyre nehezebb megszólítani, a közös ügy érdekében mozgósítani. Példaként azt a két évvel ezelőtti esetet hozta fel, amikor Marosvásárhelyen 18 ezer ember maradt meleg víz nélkül, de a tiltakozó akcióra alig jött el 37 személy. Mint ahogy a nemrég meghirdetett, a zöldövezeteket érintő nyilvános vitán is mindössze egyetlen egy személy jelent meg a civil társadalom részéről.
Visszaszerezni a bizalmat
A bizalom visszaszerzésének jelentőségét hangsúlyozta Kelemen Hunor, aki a TKT utáni lakossági fórumon valamennyi hozzászólást meghallgatta, a végén pedig igyekezett minden kérdésre, felvetett problémára választ is adni. A szövetségi elnök nem győzte hangsúlyozni, hogy vissza kell szerezni az emberek bizalmát, azokét, akik csalódtak a politikában és a politikusokban, akik elfordultak és azokét, akik úgy érzik, hogy a politikusok fordultak el tőlük. Kelemen szerint a városokban, például Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Sepsiszentgyörgyön és másutt vannak a nagy tartalékai az RMDSZ-nek, őket kell mozgósítani, bizalmat gerjeszteni bennük a 2016-os helyhatósági és parlamenti választások sikereinek érdekében. Vissza kell szerezni Marosvásárhely polgármesteri funkcióját, a többségi frakciót az önkormányzatban, valamint a megyét – mondta.
A hozzászólók közül elsőként a történelmi egyházak képviselői osztották meg észrevételeiket: Papp Béni református lelkész, a cserealji egyházközségből, Tekse Árpád a remeteszegi római katolikus egyházközség képviselője, Lőrincz István Ludas utcai református lelkipásztor. Majd Bálint István, a Bolyai Farkas Gimnázium igazgatója, Tamási Zsolt, a Római Katolikus Főgimnázium igazgatója és Csíki Zsolt, a Szász Adalbert Sportiskola igazgatója beszélt az iskola, a magyar nyelvű oktatás jelentőségéről, a tanárok, szülők és diákok alkotta közösségről, az utóbbi időkben elért eredményekről.
„Amilyen a jelölt, olyan a választás”
Az RMDSZ vásárhelyi szervezetének 23 éven át volt az alapembere Papp Mária, aki a lakossági fórum első „civil” hozzászólója volt és aki kemény bírálatot fogalmazott meg a jelenlegi városi és megyei vezetőséggel szemben. Kovács István Dávid, a Demokratikus Marosvásárhelyért civil szervezet vezetője a műemléképületek érdekében tevékenykedik és azokkal kapcsolatos lépésekre hívta fel az alpolgármester figyelmét. Nagy Géza az RMDSZ egykori körzeti elnöke volt, aki szerint a régi, lelkes, aktív tagoktól ma is sokat lehetne tanulni, példát venni egykori hozzáállásukból. Barabás Miklós, a Kétnyelvű Utcanévtáblákat Marosvásárhelyen civil kezdeményezés szószólója arra kérdezett rá, hogy vajon mire van szükség, hogy valóban kétnyelvű utcanévtáblák legyenek a városban, ugyanis az RMDSZ-frakciónak eddig sikerült elérnie, hogy összesen négyet helyezzenek el. Kerekes József, Gál Éva, Csata Edit, Fülöp Levente Csaba és Koreck Mária mondta még el észrevételeit. Gál Éva, akit annak idején a két évvel ezelőtt újjáalajult szervezetbe „nem fogadtak be”, akit azzal vádoltak még az újjáalakulás előtt, hogy ő és az ő csapata tehet a 2012-es helyhatósági választási kudarcról, így fogalmazott: „amilyen a jelölt, olyan a választás eredménye”, szerinte ugyanis, a jelöltnek a személye a legmeghatározóbb, a legdöntőbb tényező egy választásban, a mogósítás az csak csupán ráadás. A magát most is RMDSZ-tagnak tartó Gál Éva a körzetek felszámolásáról is beszélt, arról, hogy azok jól működtek, képesek voltak a közösséget összetartani, mozgósítani.
Véleménynyilvánítás az előválasztásokon
A személyét érintő vádakra, a felmerült kérdésekre Brassai Zsombor, a megyei RMDSZ elnöke válaszolt. Így kezdte: „őszintén sajnálom, hogy kicsit elhamarkodottan, durván fogtunk hozzá az átszervezéshez”, majd hozzátette, hogy valamennyi, a teremben elhangzott érvre és ellenérvre tudna válaszolni, de az nem segítene Marosvásárhely helyzetén. Márpedig, ami nem segít, azzal kevésbé kell foglalkozni, arra kell összpontosítani, ami előremozdítja a várost, annak magyar közösségét. A beolvasás ideje eljött, de a többség azért van itt, mert nem adta fel – fogalmazott Brassai, aki az állóurnás előválasztásokra hívta fel a figyelmet, arra, hogy mindenki mehet és kifejtheti véleményét, jelölhet.
A hozzászólás lehetőségével Peti András nem akart élni, így már csak Kelemen Hunor értékelése maradt, mint a fórum zárómozzanata. A szövetségi elnök szerint jó döntések születtek a TKT-n, a belső ellenzékkel sikerült megegyezésre jutni, hiszen mindenkire szükség van, Peti Andrásra is és Vass Leventére is. Nagyon fontos a hátország, és jó volna, ha a hálózatokat, amelyekről Gál Éva beszélt, vissza lehetne hozni, újra lehetne szervezni – mondta. „Tényleg van helyzet, és kérdés, hogy e helyzettel tud-e élni a marosvásárhelyi és a Maros megyei szervezet? Brassai Zsombor a hibáit beismeri, még akkor is, ha nem egyedül hibázott. Mindannyian tévedünk, a kérdés az, hogy el tudunk-e indulni a jó úton” – elemezte a hallottakat Kelemen.
Antal Erika
Székelyhon.ro

2017. június 21.

Elcsendesültek az iskolák
A hét végén lezárult a tanév, elcsitult a diákzsivaj az iskolák udvarán. A tanintézmények egy részéből pénteken, máshol már egy héttel azelőtt elballagtak a végzős nyolcadik osztályosok.
„Az idő, amit talán máig jóformán nem éreztetek, ma titeket szólít. Amiről mostanáig azt hittétek, hogy csak másokkal történhet meg, az elkerülhetetlen bizonyosság lett” – figyelmeztette az elballagó diákokat Csíkfalván Balogh Tünde igazgató, Kerekes József lelkész pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy ha egy ajtó becsukódik, egy másik nyílik meg. „Ahol az ember egyszer gyökeret ereszt, ahonnan legmélyebb önmaga származik, ott mindig biztonságra, otthonra talál. Ez az iskola volt második otthonotok éveken keresztül, jelentsen hát gyökeret egy életen át! Szárnyaitok megerősödtek az elmúlt évek alatt. Próbáljátok most ki őket! Röpítsenek magasra titeket! A középiskola új helyet és új lehetőségeket rejt magában, ahol felfedezitek magatokban a tehetséget, tudást. Ez az első lépcsőfok az Élet, a felnőtté válás felé” – üzente a végzős diákoknak Balogh István polgármester.
A megye számos iskolájában már egy héttel korábban elballagtak a nyolcadikosok, máshol múlt csütörtökön és pénteken. Néhány vidéki iskolában utánanéztünk annak, hány diákkal működtek a nyolcadik osztályok. Nyárádszeredában 78, a szovátai Domokos Kázmér iskolában 52, az S. Illyés Lajos Általános Iskolában 47, Erdőszentgyörgyön 30, Gyulakután 27, Ákosfalva községben 25, Kerelőn és Kerelőszentpálon 22, Búzásbesenyőben, Makfalván és Lukafalván 19-19, Jedden és Székelyszentistvánon 17-17, Nyárádköszvényesen és Balavásáron 15-15, Nyárádremetén, Csíkfalván, Karácsonyfalván és Szénaverősön 14-14, Székelysárdon és Somosdon 13-13, Jobbágytelkén, Koronkán, Kenden és Sóváradon 12-12, Nyárádmagyaróson és Nagyteremiben 9-9, Kelementelkén és Márkodban 8-8, Nyárádgálfalván 6, Szentháromságon és Bözödön 4-4 nyolcadik osztályos járt iskolába, míg Kebeleszentiványon egyetlen tanuló.
Nem szabad nem meglátni az érem másik oldalát sem, hisz az örömbe üröm is vegyül minden évben. Kérdésünkre kiderült: nem mindenki kezdte el hétfőn az országos felmérő vizsgákat, hiszen vannak olyan tanulók, akiknek a nyár még tanulnivalót és a pótvizsga izgalmát is tartogatja, de akad osztályismétlő és egy lezáratlan helyzetű diák is a megkérdezett tanintézetekben. Nagyteremiben, Nyárádmagyaróson, Márkodban, Makfalván, Székelyszentistvánon és Búzásbesenyőben minden diák megméretkezhet a héten zajló vizsgákon, míg Nyárádgálfalván a végzősök több mint fele, Ákosfalva községben 48, Csíkfalván és a szovátai Domokos Kázmér iskolában 43, Jedden 35, Gyulakután 30 százalék nem jelentkezhetett rá.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ Népújság (Marosvásárhely)

2017. szeptember 12.

Generációváltás a református szórványgyülekezetben
Remetei tábor helyett csíkfalvi bibliahét
Múlt héten vakációs bibliahetet szerveztek a csíkfalvi református missziói egyházközségben. Az előző évekhez képest több újdonsággal szembesülhetett a gyülekezet.
Bár még vakáció volt, a csíkfalvi iskola már gyermekzsivajtól és énektől volt hangos, ugyanis öt napon át itt zajlott az egyházközség gyerekeinek nyári közös foglalkoztatása. Ez legalább két okból van így – tudtuk meg Kerekes József missziói lelkipásztortól. Az elmúlt tizenhárom év alatt – egy kivételével – táborokat szerveztek a gyerekeknek, fiataloknak a Nyárádremete és Nyárádköszvényes közötti gyülekezeti házban. Most azonban generációváltás van, és most még kicsik azok, akik számára az idei foglalkozást szervezték volna, nem biztos, hogy kibírták volna egy egyhetes tábor viszontagságait, ezért döntöttek az itthoni foglalkozások mellett. Egy-két év alatt ezek az apróságok is felnőnek annyira, hogy ismét tábort szervezhessenek számukra. Másrészt a csíkfalvi gyülekezeti terem felújítás alatt áll, ezért az iskolában kaptak termeket. Köszönettel tartoznak az iskola vezetésének, amiért befogadta őket.
Az idei alkalom külön örömet jelent a lelkésznek, mert különlegesebb az eddigieknél: idén azok a fiatalok szervezték és vezették le a hetet, akik valamikor ők maguk is a remetei táborokban nőttek fel, és azt a hangulatot, tapasztalatot fel tudták idézni, ők maguk dolgozták ki a programokat, foglalkozásokat, játékokat is. Ezért is büszke rájuk a lelkész. A világnak és a mennyországnak az a felfogása és törvénye, ahogy amit továbbadhatunk másoknak, abból először nekünk kell részesülnünk. A világ úgy gondolja, hogy amim van, azt megtartom, gyarapítom, míg a mennyország törvénye az, hogy ha a sajátomat továbbadom, az gyarapodik. Ennek margóján szerveződött az idei bibliahét is, amelyre szép számban jöttek a gyerekek és fiatalok, a két korcsoportra osztott résztvevőkkel pedig a „legnagyobbak” dolgoztak: a jobbágyfalvi László Szabolcs elsőéves református teológiai hallgató, a csíkfalvi Kerekes Ágnes, Szabó Zsófia és Kiss Nikoletta középiskolás diáklányok, hozzájuk pedig csatlakozott egy backamadarasi diáklány is, Pálosi Réka.
Munkájuk sikeres volt
A pénteki záró bemutató előadás után a fiatalokat kérdeztük a heti tapasztalatukról, hiszen nem könnyű első alkalommal többnapos gyerekfoglalkozást szervezni saját meglátásuk szerint, külső útmutató nélkül.
László Szabolcs szívesen vett részt a hét foglalkozásain, hogy tapasztalatot szerezzen, hiszen a teológiai tanulmányai után neki is része lesz hasonló tevékenységekben, lelkészként gyerekekkel is kell majd dolgoznia. Úgy érzi, a lányokkal sokat köszönhetnek egymásnak a szervezésben és oktatásban, ő maga a napi áhítatokat tartotta, elbeszélgetett a kicsikkel az előző napokról. Nagyon örül, hogy sok gyerek eljött, és együtt magasztalhatták Istent, együtt játszhattak, énekelhettek kint a szabadban is. Mindenki élvezte a tevékenységeket, senki nem sietett haza, sőt a következő hétre is maradtak volna a gyerekek.
Szabó Zsófia is sokszor volt gyerekként a remetei táborban, és jólesett, ha volt egy-egy különösen jó foglalkozás, illetve az az odaadás, amit ott tapasztaltak az oktatók részéről. Ezt szerette volna valamilyen szinten viszonozni, továbbadni a kisgyerekeknek is, ezért is ajánlkozott a szervezői csapatba, másrészt pedig hívták – mondta el. Hasonló, előzetes tapasztalatuk annyiban volt, hogy Ágnes tartott már vallásórákat a gyerekeknek, Nikoletta kántorizált, ő pedig „beugrott”, amikor szükség volt rá. Ágnessel református ifjúsági rendezvényekre is járnak, ott is szereztek tapasztalatokat, amelyeket főleg a karácsonyi szereptanításban hasznosítottak. Első alkalommal vállaltak ekkora feladatot, ezért nem volt könnyű, de igyekeztek úgy dolgozni, hogy a gyerekek is élvezzék és tanuljanak belőle. Látva a hétvégi eredményeket, úgy érzi, munkájuk sikeres volt.
Gyülekezeti napot tartottak
A csíkfalvi missziói gyülekezethez a felső-nyárádmenti települések reformátusai tartoznak. Számukra általában augusztus végén, a tábort követő vasárnapon szerveznek közös gyülekezeti alkalmat, hálát adva a föld terméseiért, gyümölcseiért, az új kenyérért, s ilyenkor úrvacsorával és közös ebéddel töltenek el egy napot: évente más-más településen találkozva érezheti meg mindenki, hogy egy közös gyülekezethez tartozik. Az idei ünnepséget vasárnap tartották Nyárádremetén.
GLIGOR RÓBERT LÁSZLÓ / Népújság (Marosvásárhely)



lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998